Intézményünk a 2023-2026 közötti időszakra elnyerte
az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet
A Varga Katalin Gimnáziumot az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” cím elnyerésére kiírt pályázaton – a Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ és a bíráló bizottság javaslata alapján – az Oktatási Hivatal elnöke harmadik alkalommal is érdemesnek ítélte a cím viselésére.
A bázisintézmény olyan vármegyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező, és ezt publikálni, valamint szakmai szolgáltatásként átadni képes intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra. Olyan intézmény, melyben a jógyakorlat eredményesen működik mesterpedagógus vagy mesterpedagógus szaktanácsadó, illetve az intézményvezető által kijelölt pedagógus közreműködésével.
Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselése megtisztelő mind az intézmény vezetése, mind a pedagógusok számára, hiszen a jógyakorlatok átadásával tovább fejleszthetjük szakmai tudásunkat.
Kapcsolattartó:
Szabó Anita
0656512244
szabo.anita@vargaszolnok.hu
A Varga Katalin Gimnázium jó gyakorlatai
Terepgyakorlat
A jó gyakorlat megvalósulása: az iskola 9. évfolyamán. A program 2 napos.
A program: Az első napon a tanulók Szarvason meglátogatják a Szarvasi Arborétumot, ahol térképészeti alapismeretekkel, időjárás megfigyeléssel és az arborétum növényeinek megismerésével foglalkoznak. A nap második felében meglátogatják a Tessedik Sámuel Múzeumot.
A terepgyakorlat második napját a tanulók a dévaványai túzokrezervátumban töltik, ahol megismerkednek a Sárrét élővilágával. A jó gyakorlat alkalmazási területei: Földünk és környezetünk műveltségi területen, valamint az Ember és természet műveltségi területen a tantervi tudás fejlesztése, a tanulás támogatása.
Projektnap
A jó gyakorlat tanuló résztvevői: az iskola 9.AJTP osztálya.
A program: A 2000-2001-es tanévben vezettük be az Arany János Programba a projektnapot, és évről évre gyakorlattá vált. Kezdetben a kistelepülésekről származó diákoknak saját falujukról kellett előadást (ppt.) tartaniuk saját osztálytársaik és az iskola érdeklődő tanulói számára. Később a témákat kiegészítettük Szolnok testvérvárosainak bemutatásával. Az utóbbi években már lehetett szabadon választott téma is, de azt a tanulónak egyeztetnie kell az önismeret és a tanulásmódszertan tanárával. A felhívástól a megvalósulásig kb. öt hónap telik el, addig jól megfontolhatja a tanuló, hogy hogyan állítsa össze a prezentációt és milyen érdekességeket emeljen ki. Van egy próbanap, amikor a tanuló bemutatja a ppt. első percnyi anyagát. A tanárok ekkor elmondhatják véleményüket, tanácsokat adhatnak.
A projektnapon a résztvevők szóban értékelik a produktumokat. A jó gyakorlat alkalmazási területei: Személyiség- és szókincsfejlesztés, kifejezőkészség és előadásmód gyakorlása, a kiselőadás készítésének elsajátítása. Bármely tantárgy esetében alkalmazható.
Iskolai diákszínpad
A jó gyakorlat tanuló résztvevői: az iskola 9-12. évfolyamos érdeklődő tanulói
A program: Az „Ádámok és Évák”-ra való felkészülés. Október közepéig csapatépítés, készségfejlesztő gyakorlatok, tréningek tartása. Október és november folyamán a darab szövegkönyvének, cselekményének elkészítése, megírása. December és január – a tényleges megvalósítás, azaz a színpadi mozgás, a jelenetek kidolgozása, érzelmek, indulatok megjelenítése, kifejezése a darab helyzeteinek megfelelően. Februárban történik az elkészült darab bemutatása – először házi közönség előtt, majd a fesztiválon.
A jó gyakorlat alkalmazási területei:
1) produkció létrehozása;
2) színházzal való nevelés: készség és képesség fejlesztése a drámapedagógia módszereivel;
3) színházra nevelés: színházi produkciók befogadása
Kreatív írás
A jó gyakorlat tanuló résztvevői: a művészi és gyakorlati kommunikáció modul tanulói
A program: A tanulók művészi szövegekkel foglalkoznak az órán. A tanórák célja egyrészt megszerettetni a tanulókkal a művészi szövegeket, megtanítani az ezekről való kommunikációt, másrészt annak megtanítása, hogyan válhatunk hatékonyabbá a hétköznapi közlésfolyamatokban.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: kommunikáció óra, magyar nyelv és irodalom óra, tanulásmódszertan és tehetséggondozó foglalkozások