Aranyosaink Angliában
Október hetedikén délután kissé fáradtan érkeztünk a lutoni repülőtérre, de fáradtságérzetünket szinte észrevétlenné tette a repülés mámorító élménye, és az előttünk álló hét miatti izgatottság. „Csak” egy hetet töltöttünk Broadstairs városában, mégis sokkal gazdagabbak lettünk. Gazdagodtunk élményekkel, tapasztalatokkal, gazdagodtak angol nyelvi ismereteink.
Egy újabb Arany János Programos csoport tapasztalhatta meg, hogy milyen is az igazi angol diákok élete – még ideiglenes családunk is volt.
Reggelente „cornflakes”-szel, „toast”-tal, és a befogadóinkkal való csevegéssel indítottunk a napunkat, és minden nap reggel kilenctől negyed egyig a Kent School of English Nyelviskolában bővítettük tudásunkat más nemzetiségű diákokkal együtt. Bátran kijelenthetjük, hogy sokunknak javult a kommunikációs készsége, angol kiejtése, szókincse, tehát ez az egy hét számunkra fejlődést eredményezett.
Nem csak iskolába jártunk, programjaink is voltak délutánonként és esténként. Felfedeztük Broadstairs nevezetes helyeit egy térkép segítségével, brit dalokat énekeltünk, kipróbálhattuk a pajta táncot, és egy kvízen is próbára tehettük tudásunkat.
Broadstairsen kívül is jártunk, hiszen ki ne szeretné látni Anglia más városait?
Mindenkinek ismerősen cseng Canterbury városának neve, ahol volt szerencsénk belülről is megnézni a híres katedrálist, megismerhettük történetét. Ha már a székesegyházról van szó, meg kell említeni Rochestert is, ahol a székesegyház mellett láthattuk a rochesteri várat is. A Leeds kastélyban és lélegzetelállító környékén is tettünk egy sétát. Egy időutazás volt ez: visszamentünk századokkal, és számtalan dolgot megtudtunk az Egyesült Királyság történelméről.
Az Egyesült Királyságot hallva, legtöbben nem gazdag történelmére asszociálnak, hanem beugrik nekik London, a piros emeletes buszokkal meg a fekete taxikkal – hogy ez jó, vagy rossz, mindenki döntse el maga. És igen, mi olyan szerencsés osztály vagyunk, hogy eljutottunk Londonba, a brit fővárosba, és láttuk legfőbb nevezetességeit.
Hihetetlen, hogy el tudjuk mondani mindezt magunkról. A ma élő emberek csupán 5{6ebadc91ab2ee6196735912794149fb2377dffb7e4ffcf3f7d608c0de836caa9}-a utazott valaha repülőgépen életében, és mi köztük vagyunk. Laktunk egy hétig egy angol családnál. Barátkozhattunk német, spanyol és olasz diákokkal. Hajókázhattunk a Temzén. Járhattunk Broadstairs utcáin. Ihattunk angol teát tejjel (nem volt jó).
És a legfontosabb: idegennyelvi környezetben gyakorolhattuk a számunkra egyik legfontosabb nyelvet.
Földvári Csenge 11.A